Cserhát

A Cserhát az Északi-középhegység egyik tagja. Északról az Ipoly völgye, keletről a Tarján-patak és a Zagyva, délen az Alföld, nyugaton pedig a Nógrádi-medence és a Börzsöny határolja. Kőzetei és felszínformái is rendkívül változatosak.

A két szomszédos hegységtől, a Börzsönytől és a Mátrától eltérően itt nem a vulkanikus kőzetek vannak többségben, hanem a földtörténeti újkorban lerakódott üledékes kőzetek.

Legyen szó rövid sétáról a családdal vagy pedig kihívással felérő látványos, hosszabb túrákról, a Cserhátban minden idelátogató megtalálja az ideális útvonalat. Számos várrom (Hollókő, Buják, Szanda), kilátó (Tepke, Sasbérci-kilátó), kulturális (a teljesség igénye nélkül: Hollókő Ófalu világörökségi helyszín, Buddhista Templom Garábon, Buddha Park Taron, Remete Barlangok Mátraverebélyen) és természeti látnivaló (pl. Apci tengerszem, Morgó gödör Nemtiben, geológiai tanösvény Cserhátszentivánban) közül válaszhattok.

Cserhátszentiván települését érinti az országos kék túra útvonala, kezdjétek vagy éppen zárjátok nálunk – jakuzziban pihenve, szabad tűz mellett sütve/főzve – az aktuálisan kitűzött szakaszt!

A környéken több kis éttermet találhattok: a Told Gold Fogadóban, a szécsényi Bársony Vendéglőben vagy éppen a kék-túra útvonalon fekvő Bableves Csárdában bőséges, finom fogásokat találtok, a hollókői Muskátli vagy éppen a kozárdi – idény jelleggel nyitva tartó! – Vadvirág Vendéglőben egyedi fogások, a helyi hangulat teszi élményszerűvé az étkezést.

A Cserhát természeti adottságai, a terület erős tagoltsága és a barlangok hiánya sokáig nem kedvezett a letelepülésnek, ezért eleinte gyéren lakott hely volt. Csak az i. e. 2. évezred elején népesedett be erőteljesebben, főleg az Ipoly és a Zagyva völgyében. A bronzkori települések egy része megerősített magaslatokra telepedett, ezeket nevezte el később a nép várhegynek, pogányvárnak. Ilyen Hollókő közelében a Dobogó-tető oldalában elhelyezkedő őskori földvár, amiről a magaslatot a helyiek Pusztavárhegynek nevezik. Jelentősebb bronzkori lelőhelyek vannak Benczúrfalva határában a pilinyi Vár-hegyen.

A turizmus a Cserhátban a 20. században indult el. A látnivalók főleg a várak, mint például a hollókői, és a salgói. A bányász múltú látnivalók az 1990-es években épültek ki a régi nagy bányatelepüléseken.

A palóc hagyományokra épülő turisztika már az 1960-as évek óta is jelentős. Hollókő ófaluja 1987 óta az UNESCO Világörökségi része. Az egyik legnagyobb helyi palóc múzeum a balassagyarmati Palóc Múzeum.

A helyi községekben és városokban kastélyok is találhatók. Egyik legnagyobb a szécsényi Forgách-kastély. A községekben kisebb kúriák és villák bújnak meg, lévén eme kastélykák ligetekben találhatók, vagy kert helyezkedik el mellettük.